Kalászhalak

Az utóbbi néhány évben számos új kalászhalfaj került a hazai akvarisztikába. A trópusi és szubtrópusi területeken, tengerpartok mentén csapatokban élnek, esetleg bevándorolnak az édesvizekbe is. Jellemzőjük az osztott hátúszó. Az édesvízi fajok kistestűek, oldalt erősen lapított formájúak. Tenyésztésük egyszerű, a sós víz miatt nem szükséges penészedésgátlót használni. A kikelt kishalak azonnal esznek, csak a megfelelő méretű eleséget kell számukra biztosítani.

BOESEMAN KALÁSZHALA


Melanotaenia boesemani ALLÉN és CROSS, 1980
Tartás: E halak színezete igen látványos, és mert igényeik is hasonlóak - a lazacvörös kalászhallal (Glossolepis incisus) együtt - szívesen telepítik afrikai sügérek akváriumába. Ez az egyik legszínesebb kalászhal, amely kapható nálunk. Nagy akváriumban jól társítható, sok úszóteret igénylő, békés csapathal. Szereti a meleget és a kristálytiszta vizet. Figyeljünk rá, mert szívesen kiugrál az akváriumból. Medencéjét jól takarjuk le.

Etetés: Mindenevők. Szeretik az élő és a fagyasztott eleségeket, de elfogadják a jó minőségű száraz táplálékokat is. Legjobb eredményt vörös szúnyoglárva etetésével lehet elérni.
Tenyésztés: A magasabb testfelépítésű hímek színezete is jóval intenzívebb. Tenyésztése annyira egyszerű, hogy még kezdőknek is ajánlható. Felnevelésükhöz nagy akváriumra, és jó szűrésre van szükség. Ne feledkezzünk meg a kéthetenkénti rendszeres vízcseréről!
Érdekesség: Csodálatos színeit csak majdnem egyéves korában mutatja először.
BOESEMAN KALÁSZHALA

CELEBESZI VITORLÁSHAL


Telmatherina ladigesi AHL, 1936
Tartás: Vegyes akváriumba való hal. Szereti, ha van sűrű növényzet és szabad úszótér is az akváriumban. Reggeli napfényt kaphat a medence. Rendszeres hetenkénti vízcsere szükséges. Rendkívül mozgékony, de békés raj hal.

Etetés: Élő eleségek legyenek az elsők, de a száraz tápokat is elfogadja.

Tenyésztés: Finom szálú levelekre vagy úszónövények sűrű gyökérzetébe ikrázik. Az ikrázás sokáig elhúzódhat, a kelési idő 8-10 nap. A kishalak poreleséggel indíthatók.

Érdekesség: Szállításra és másik akváriumba való áthelyezésre érzékeny.
CELEBESZI VITORLÁSHAL

FOLYAMI SZIVÁRVÁNYHAL


Melanotaenia fluviatilis CASTELNAU, 1878
Tartás: Jól tartható és társítható hasonló igényű és méretű halakkal. Szereti az oxigéndús, friss vizet.
Etetés: Mindenevő, de elsősorban élő eleségekkel etessük. Kiegészítésként elfogadja a száraz tápokat is.
Tenyésztés: Viszonylag könnyen tenyészthető. Ikráit finom szálú növények leveleire aggatja. Az ikrák száma 150-200 is lehet. A jól tartott halak nem ikrarablók.
Érdekesség: A hím sokkal színesebb a nősténynél.
FOLYAMI SZIVÁRVÁNYHAL

KÉK KALÁSZHAL


Melanotaenia lacustris MUNRO, 1964
Tartás: Kalászhalas, vagy kemény vizet szerető halakkal, afrikai sügérekkel társítható. Szereti a nagy úszófelületet, de szívesen úszik be növények közé is.

Etetés: Lehetőleg élő planktonnal, szúnyoglárvával etessük, hogy világító kék színében gyönyörködhessünk.

Tenyésztés: 100 literes akváriumba tehetjük ki a tenyészállatokat párban vagy csapatban. Sok ikrát rak, de az elúszó ivadékot napi többszöri etetéssel - erős szűrés mellett - gyorsan nevelhetjük. Az ívatóvizet meg kell sózni.

Érdekesség: Együtt tartva a lazacvörös kalászhallal (Glossolepis incisus) nagyon látványosak.
KÉK KALÁSZHAL

LAZACVÖRÖS KALÁSZHAL


Glossolepis incisus WEBER, 1908
Tartás: Szeretik a nagy, akár több száz literes medencét, amelyben nagy úszótér van. Igen békés természetű csapathal. A savanyú vízre érzékenyek, tartsuk be a rendszeres (2-3 hetenkénti) vízcserét.

Etetés: Minden száraz, fagyasztott és nagy szemű élő eleséget szívesen fogyaszt (szúnyoglárva, vízibolha). Kiegészítésképpen csökevényes szárnyú muslincát is etetek. Ilyenkor szinte forr a víz felszíne, ahogy a halak összeszedik a kis rovarokat.
Tenyésztés: Az ivarok megkülönböztetése nagyon egyszerű, mivel a nőstény sárgán és zöldesen csillogó ezüst, míg a magasabb testfelépítésű hím élénkvörös színezetű (ivari dichromatizmus). Több száz ikrát rak. A kikelt ivadékok azonnal esznek.
Érdekesség: Remekül tarthatók a szintén kemény vizet kedvelő afrikai sügérekkel és új színfoltot visznek az akváriumokba.
LAZACVÖRÖS KALÁSZHAL

NEON KALÁSZHAL


Melanotaenia praecox WEBER és DE BEAUFORT, 1922
Tartás: Békés hal, társítható bármilyen hasonló testnagyságú, nem agresszív halakkal. A hímek gyakran rivalizálnak, főleg a reggeli, délelőtti órákban. Ilyenkor a hímek hátvonala elhalványodik, az úszók mélyvörösek lesznek, és a testük neonos-lila színűvé változik.
Etetés: Mindenevő, szívesen fogyasztja a száraz eleségeket, planktont, tubifexet, szúnyoglárvát. A szép szín megtartása érdekében feltétlenül etessünk planktont, ami a megfelelő tenyész kondíció miatt is fontos.

Tenyésztés: Az ikrák egy része lesüllyed a medence aljára, a másik része tapadószállal a rácson és a növényen függve marad. A halak körülbelül 1 héten át ikráznak, ezért ajánlatos őket etetni a szaporító akváriumban is.

Érdekesség: Igazi színeit ráeső fényben mutatja.
NEON KALÁSZHAL

VÖRÖSFARKÚ KALÁSZHAL


Bedotia geayi PELLEGRIN, 1907
Tartás: Gyors mozgású, élénk, békés természetű csapathal. Rendszeres kéthetenkénti vízcserét igényel.

Etetés: Elő és száraz eleséget egyaránt elfogad, kedvence az élő kishal és a muslinca.
Tenyésztés: Ikráit finom levelű növények közé szórja. A kelési idő egy hét. A kikelt kis halak apró élő eleséggel indíthatók.

Érdekesség: A kikelt ivadékok az első nap nem a növényeken lógnak, hanem a medencében fejjel felfelé sodródnak. Csak a második nap úsznak szabályosan.
VÖRÖSFARKÚ KALÁSZHAL

VILLÁSFARKÚ KALÁSZHAL


Pseudomugilfurcatus NICHOLS, 1955
Tartás: Gyors mozgású hal, amely szereti a nagy úszóteret, s a jól benövényesített akváriumot. Talajként finom folyami homokot használjunk. Erősödik a halak biztonságérzete, ha tartóakváriumukban a vízfelszínt úszónövényekkel fedjük. Nem kell sózni! Társítható minden hasonló méretű békés hallal, amelynek az elkészített akvárium megfelel. A legjobb azonban, ha csak ugyanilyen méretű kalászhalakat teszünk mellé.
Etetés: Etetése nem problémás: apró élő, szárított, fagyasztott, ill. műeleségekkel tartható.
Tenyésztés: A halakat kitehetjük párban és csapatban egyaránt, de a csapatban való ikráztatás mindig eredményesebb. Ha a hím nagyon agresszíven hajt, tegyünk mellé még 2-3 nőstényt. A szülők az ikrákat a növényekre ragasztják, ill. aggatják.

Érdekesség: Általában párban árusítják, mert csak a hímek színesek.
VILLÁSFARKÚ KALÁSZHAL